Politikai kampány

Ma reggel az Index címlapon közölte a Véleményvezér blog legfrissebb posztját, amiben a szerző a Fidesz-székháznál tegnap megjelent tüntetők és ellentüntetők összetétele alapján bizonygatja, hogy míg a legnagyobb jobboldali párt a rendszerváltás idején a fiatalokra építette bázisát, addig mára teljes mértékben az idősebb generációk pártjává vált, a fiatalok között pedig elvesztette népszerűségét. Vajon igaz ez az állítás, vagy a poszt egy icipicit csúsztat? Ezt döntse el mindenki maga a számok alapján, azokat úgyis szeretjük:

A Fidesz-KDNP szavazótáborának korcsoport szerinti megoszlása

Képek forrása:
Népszabadság | Aktív Fiatalok Magyarországon 2012 kutatás
Pártok félidőben - Republikon Intézet, http://www.republikon.hu/upload/5000269/partok%20felidben.pdf

Az MSZP tovább folytatja a negatív kampányát, ez a blog meg teljesen elindult abba az irányba, hogy kizárólag a negatív politikai kampányokkal foglalkozzon. De hát mit tehet az ember, amikor most ez a divat.

A szocialisták a Magyarország ma fantázianevű kampányukra - amely a Hoffmann Rózsát, Matolcsyt, később pedig Orbánt ábrázoló plakátokra (és óriásplakátokra) épült -  egy igen hosszú videóval tették fel a koronát (lásd a bekezdés alatt). A majdnem 20 perces kampányfilm célja, hogy az MSZP nézőpontjából mutassa be az elmúltháromév eredményeit, illetve eredménytelenségét. Az alkotás a klasszikus receptre épül: szépen sorban hozza fel az összes olyan kérdést, amiben a kormányt támadni lehet. Közben néhány "beszélő fej" kommentálja a narrátor által elmondottakat. Tényleg minden egyes téma előkerül, amivel csak támadták a kormányt annak megalakulása óta; az egész videó egy kicsit olyan, mintha egy szép csokrot próbáltak volna összeállítani a Jókai utca aszfaltjának repedéseiben nyíló virágokból. 

 Bár látszólag nagyon egyben van a kampányfilm, valami mégis hiányzik. Katt a továbbra.

A legutóbbi - és egyben a blog első - bejegyzését azzal a kérdéssel zártam, hogy vajon a 2014-es választások előtti lesz-e a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet legnegatívabb kampányidőszaka. Az biztos, hogy az első támadások (hirdetések) nagyon hasonlóak ahhoz, mint amit a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány első felében is láthattunk.

Obama és Romney csatáját mostanában szívesen nevezik az eddigi legnegatívabb/legmocskosabb/legundorítóbbnak az amerikai politikatörténetben, köszönhetően annak, hogy a jelöltek (kampánycsapatai) az erőforrásaik többségét negatív kampányüzenetek terjesztésére, az ellenfél támadására fordították. Elsősorban az elnöknek rótták fel a negatív hangnemet, aki 2008-ban sokkal nagyobb mértékben támaszkodott a pozitív, változást ígérő üzenetekre (legalábbis a választók szerint). Romney negatív kampánya viszonylag kevesebb kritikát kapott, hiszen a hivatalban lévő politikus kihívójának jellemzően nincs más lehetősége, mint támadni. 

Képek forrása: newyorker.com (bal), mediaite.com (jobb)

Ha kíváncsi vagy miért jó az, ha folyamatosan támadják egymást a magyar pártok, kattints a továbbra!

Ron Werber visszatérésével rögtön be is indult az MSZP gyűlöletkampánya.

Nagyjából ez az a gondolat, ami az elmúlt időszakban - néhány egyéb ügy mellett - napirenden van a jobboldalon. A különböző konzervatív lapok hasábjai mellett a HírTV több műsorában is kedvelt beszédtéma volt a szocialisták plakátkampánya (a lenti képen látható). Legutóbb például Kocsis Máté mondta el véleményét a dologról (link a videóhoz, link az összefoglalóhoz). A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az ilyen kampányok csak az indulatra épülhetnek, ugyanis az MSZP pont a kormány politikájának két olyan területét támadja, amelyeken a baloldal, nyolc évig tartó kormányzása során kudarcot vallott, így nincs mit felmutatnia, amivel igazából kampányolhatna. Szerencsére a műsorvezető nem átalkodik megkérdezni, hogy ugyan, mi miatt kellene ilyen durván neveznünk az ellenfél plakátkampányát, ezzel láthatóan gondolkodóba ejtve az interjúalanyt, aki egy jó adag bullshittel, és Ron Werber (az MSZP régi-új kampánytanácsadója) nevének bedobásával ("Werber csak ehhez ért") válaszol. De Csermelyit ez sem hagyja nyugodni, mivel szeretné tudni, hogy ugyan, mi miatt támadja a politikus az ellenoldalon lévő tanácsadót? Nos, ezt a dilemmát Kocsis jó magyar politikai hagyományok szerint egy egészséges karaktergyilkolással oldja fel.

Kép forrása: nepszava.hu